Menü bezárása
Asztali nézet
Váltás az akadálymentes honlapra  2024. március 19. | Ma József és Bánk napja van.

A Thorma János Múzeum 50 éve (1950-1999)

A kiskunhalasi múzeumi gyűjtemény 1874-ben jött létre. A 125. évfordulón leleplezett emléktábla felirata szerint: "Révész György régiséggyűjteményét Szilády Áron lelkész, akadémikus és Gyárfás István egyháztanácsi főgondnok, akadémikus vezetésével megvette a Kiskunhalasi Református Egyház 1874. április 9-én. Ebben az évben a Révész-gyűjtemény és a református líceumi gyűjtemény egyesítésével létrejött a Halasi Múzeum", későbbi közkeletű nevén a gimnáziumi régiségtár. 1935-ben az új Csipkeházban Nagy Czirok László városi tisztviselő a saját gyűjte-ményéből és másoktól szerzett (pl. a régiségtártól kölcsönzött) tárgyakból új kiállítást, ill. gyűjteményt szervezett. A néhány száz tárgyat faliszekrényekben, vitrinekben, rész-ben a termek falán helyezte el a Csipkeház művészi berendezését vezető Latabár Károly iparművész segítségével.

Mind a két múzeum a háborús események következtében csaknem teljesen elpusztult. Nagy Czirok László (Kiskunhalas, 1883 - Kiskunhalas, 1970) néprajzkutató kez-dett hozzá a múzeum újjászervezéséhez. 1949-es nyugdíjazása után tudott teljesen a múzeum ügyeivel foglalkozni. Megszerzett és visszaszerzett sok múzeumba való tárgyat. A gimnázium egy terem átengedésével segítette működését.

1950-ben az egész országban megtörtént a múzeumok államosítása, újjászervezése. Az összes múzeum központi irányítás alá került, és egységes elvek szerint műkö-dött. Újjászületett a kiskunhalasi múzeumügy is. A Múzeumok és Műemlékek Országos Központja kezdetben Sütő József gimnáziumi tanárt bízta meg a múzeum vezetésével, de ő a tanítással járó lekötöttsége miatt maga mellé vette segítségül Nagy Czirok Lászlót. Az 1950-es év egyik legfontosabb eredménye, hogy Nagy Czirok Lászlónak sikerült megvásárolni Molnár K. Ferenc halasi gazdálkodótól 1100 db-ból álló vegyes néprajzi és várostörténeti gyűjteményét.

A Múzeumi Központ 1951. január 1-jén a múzeum vezetésével Nagy Czirok Lászlót bízta meg. A múzeum elnevezésével kapcsolatban azonban kisebb nehézségek adódtak. Nagy Czirok László négy személy nevét javasolta: Révész György, Gyárfás István, Dékáni Árpád, Thorma János. A Városi (állami) Múzeumból létrejött a Révész György Múzeum a Városi Tanács határozata szerint 1951. február 4-én (Révész György Kiskunhalas, 1799?-Kiskunhalas, 1874; a halasi régészeti gyűjtemény megalapozója), majd néhány hónappal később, a Múzeumi Központ felülbíráló döntése alapján, a Thorma János Múzeum 1951. július 1-jén (Thorma János Kiskunhalas, 1870-Nagybánya, 1937; a századforduló jelentős festője, a nagybányai művésztelep alapítója).
Nagy Czirok László jelentős helytörténeti és néprajzi tárgyszerző, adatgyűjtő munkája közben a múzeum költözéseinek sorozatát is megszervezte. 1951 augusztus 21-én a gimnáziumból az Apponyi téri épületbe (korábban Szathmáryné-féle ház, később óvoda a mai Ősök terén) költözött a múzeum, egyetlen terembe és egy kisebb raktárhelyiségbe. A Városi Tanács az év végén kiutalt a Szilády Áron utcában (a református templommal szemközt) egy valamivel nagyobb helyet. A költözésre november 2-án került sor. 1952. január 21-én a Dimitrov tér 10-be (korábban Halász Darabos-féle ház a mai Szentháromság téren), három terembe került a múzeum. 1953 július hónap-ban Papp Ádám tanácselnök segítségének köszönhetően megszületett a döntés a múzeum méltóbb, megfelelőbb és végleges elhelyezésére. A múzeum megkapta az 1887-ben épült Kolozsváry-féle kúriát, a város legnagyobb eklektikus stílusú polgárházát. A múzeumi anyagot 1953. szeptember 21-22-én Nagy Czirok László és a már Halason tartózkodó Janó Ákos az új épület raktáraiba költöztette.
Janó Ákos (Kismarja, 1927 - ) néprajzkutató, muzeológus 1953. október 15-én vette át a múzeum vezetését. Az ekkor már 70 éves Nagy Czirok László muzeológusi minőségben maradt az intézmény szolgálatában. A tatarozási munkák után 1954-ben elkezdődhetett az állandó és időszaki kiállítások sorozata. Az új múzeum épület lehetővé tette a raktárrendezési és nyilvántartási teendők végzését. A gyűjteményi anyag nagy része 1955-ben kapta mai leltári számát. 1960 tavaszára elkészült az épület bővítése, a nagy Thorma festmények - a "Talpra magyar!" és az "Aradi vértanúk" - bemutatására alkalmas képcsarnok.

1960-tól Vorák József is elkezdte muzeológusi tevékenységét. Janó Ákos jelentős gyűjteménygyarapító munkája mellett - elsősorban a gazdálkodás és a kismesterségek tárgyaival fejlesztette tovább a gyűjteményt - óriási néprajzi fényképanyagot készített. Fő kutatási területei: gazdaságtörténet, parasztverselők, halasi csipke (Vorák Józseffel közösen), Szank története és néprajza. Jelentős változást hozott 1962-ben a múzeumok megyei tanácsi kezelésbe adása, a megyei múzeumi szervezetek létrehozása. Ez csökkentette az országos központi irányítás nehézkességét. A Thorma János Múzeum mint tájmúzeum a kiskunhalasi járás múzeumi feladatait kapta meg. Az 1960-as évek elején Janó Ákos vezetésével a múzeum falai között született meg a nagy jelentőségű "Kiskunhalas. Helytörténeti monográfia" című kötet. Janó Ákos 1968. február 15-én Sárospatakra ment - szülőföldje közelébe - múzeumigazgatónak.
Vorák József (Makó, 1915 - Kiskunhalas, 1984) helytörténész, néprajzkutató vette át a múzeum vezetését Janó Ákos távozása után. 1970. március 1-től volt kinevezett múzeumigazgató. A helyismeret, irodalom, művészet és a néprajz - szokás, viselet, mesterségek - témakörökben egyaránt munkálkodott. 1970-ben Thorma János születése centenáriumakor megszervezte a múzeum névadója domborművének (Búza Barna szobrászművész alkotása) elkészítését.
Bárth János (Jánoshalma, 1944- ) néprajzkutató, muzeológus 1968. augusztus 1-től 1970. szeptember 14-ig dolgozott a halasi múzeumban. Biczó Piroska régész, muzeológus 1972. december 15. és 1975. november 31. között dolgozott Kiskunhalason. Ő volt a Thorma János Múzeum első képesített régésze. Bodor Géza (Zenta, 1947 - Kecel, 1999) néprajzkutató, muzeológus 1977. december 15-től elkezdte múzeumi szolgálatát, elsősorban a szőlő- és kertkultúra kérdéseivel foglalkozott. Wicker Erika 1978. július 25-től kezdett múzeumi tevékeny-ségéhez. Vorák József 1979. február 28-án vonult nyugdíjba.
Wicker Erika (Császártöltés, 1955- ) régész, muzeológus 1979. március 1-től megbízott, majd 1980. augusztus 1-től kinevezett múzeumigazgató. Elsősorban a népvándorláskor régészetével és a múzeum történetével foglalkozott. 1979-től kerülnek megrendezésre nyaranta a "Múzeumkerti Esték" műsorsorozatok. Rendszeresek voltak a Múzeumi Hónap (október) tematikus előadásai. 1982-ben megnyílt az átalakított pince. A múzeum életét megnehezítették a raktári költözések és a múzeumra erőltetett határbeli raktárban 1988-1990-ben történt betörések. A Gyűjtemények Háza kiállítótermet 1987-ben, a megfelelőnek mondható raktárbázist 1993-ban kapta meg a múzeum. Az 1980-as években Halász Géza nyugdíjas iskolaigazgató végezte el az Adat- és Dokumentumtár rendszerezését. Bodor Géza 1990. január 15-én megvált a múzeumtól. Szakál Aurél 1991. október 1-jén kezdte múzeumi szolgálatát. Wicker Erika 1995. december 1-től kezdve megyei múzeumigazgató lett.

Szakál Aurél (Kiskunhalas, 1959- ) történész, néprajzkutató, muzeológus 1995. december 1-től megbízott, 1996. október 15-től kinevezett múzeumigazgató. Gallina Zsolt régész, muzeológus 1997. január 1. - 1999. augusztus 9. között tevékenykedett Kiskunhalason. Szakál Aurél a múzeum támogatására megszervezte 1996-ban a Halasi Múzeum Alapítványt, 1998-ban a Múzeumbaráti Kört. Az 1848-as forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából pályázatok és támogatások segítségével restauráltatta Thorma János két hatalmas történelmi festményét és felújította a bemutatásukra szolgáló Thorma Galériát. Ezzel országos jelentőségű múzeumi látványosság létesült Kiskunhalason. A Thorma János Múzeum 1999. május 15-én elnyerte "Az év múzeuma 1998" kitüntető címet.
Egy múzeum jelentőségét leginkább gyűjteményének nagysága, állapota, feldolgozottsága határozza meg. A Thorma János Múzeum tárgyainak és tételeinek száma ma már meghaladja a 70 ezret. A gyűjtemény elsősorban néprajzi és helytörténeti jellegű (9000 db), de régészeti (5000 db), numizmatikai (5000 db), képző- és iparművészeti (1000 db) anyagot is tartalmaz. Jelentős még az Adat- és Dokumentumtár (18000 db), Fotótár (25000 db), Könyvtár (10000 db).
A kiskunhalasi múzeumban a legnagyobb és legjellegzetesebb gyűjtemény a néprajzi. Ezért fontos ezt részletesen bemutatni. A múzeum néprajzi tárgyainak növekedését 1950 és 1999 között mutató ábrán jól látszik, hogy az 1955-ben beleltározott (1950 és 1955 között gyűjtött) 2611 tárgy a teljes néprajzi gyűjtemény nagyon jelentős része. 1956-1960 között kisebb a gyűjtés eredménye, valószínűleg a fokozott iramú rendszerező munka végzése, s egyéb feladatok (pl. a múzeum új termének építése) miatt. 1961-1970 között jelentős a gyarapodás, mert Janó Ákos mellett Nagy Czirok László még gyűjt, Vorák József már gyűjt néprajzi tárgyakat. 1971-1977 között Vorák József magára maradt a néprajzi gyűjtésben, mert Janó Ákos 1968-ban elköltözött Kiskunhalasról, Nagy Czirok László 1970-ben meghalt. 1978-1983 között jelentős a gyűjtemény gyarapodása. 1978-tól Bodor Géza nagy lelkesedéssel kezd munkába. 1984-1999 között kisebbek az eredmények. Ezekben az években a tárgyak megszerzésének lehetősége is csökkent. Az 1980-as évek végén Bodor Géza fél állásban dolgozott, 1988-89-ben raktári betörések, költözések okoztak zavarokat. Szakál Aurél 1991-től főleg a következő raktári költözést, az új raktár berendezését, a néprajzi anyag revízióját, számítógépes feldolgozását tudta elvégezni.
A néprajzi gyűjtemény legnagyobb részét - közel 7000 tárgyat - négy kutató szerezte meg. Nagy Czirok László 18 év alatt (1945-1963) 2065 db, Janó Ákos 15 év alatt (1953-1968) 2158 db, Vorák József 18 év alatt (1960-1978) 1662 db, Bodor Géza 12 év alatt (1978-1990) 1039 db néprajzi tárgyat gyűjtött a halasi múzeumnak. A további 500 tárgyat Égető Melinda (1963-1965, 75 db), Bárth János (1964-1970, 109 db), Szakál Aurél (1991-1999, 211 db) néprajzkutatók és további 11 gyűjtő találta meg. A néprajzi gyűjtemény összetételét 18 tárgycsoport szerint, 5190 tárgy vizsgálata alapján tudjuk bemutatni: Gyűjtögetés, halászat 19; Vadászat 43; Földművelés 409; Állattartás 333; Bútor, házberendezés 138; Háztartás 260; Táplálkozás 415; Játék 30; Hangszer 7; Vallásosság 16; Viselet 143; Mérés 57; Építkezés 64; Háziipar 75; Kézműves ipar 1046; Vessző és gyékény munka 68; Kerámia 1197; Textil 870. Viszonylag nagy a táplálkozással kapcsolatos tárgyak aránya (8%). Természetesen jelentős a gazdálkodás - állattartás, földművelés - aránya (14%). A gyűjtemény legnagyobb részét a kézműves ipar (20%), a kerámia (23%) és a textil (17%) témakör tárgyai adják.
A múzeumi munkában a gyűjtemény gyarapítás és a rendszerezés, feldolgozás után következhet az érdeklődőknek szóló bemutatás, kiállítás vagy publikáció formájában. A kiállítás a múzeum életének leglátványosabb megnyilvánulása. Megkülönböztetünk állandó (hosszú ideig látogatható) kiállítást és időszaki (rövid ideig, néhány hétig, hónapig látogatható) kiállítást. A Thorma János Múzeum kiállítási jegyzékét a múzeumban található dokumentumok (meghívók, plakátok, munkajelentések stb.) alapján állítottuk össze.

Állandó kiállítások

A múzeum első állandó helytörténeti kiállítása: 1954. 06. 27.

Thorma János emlékkiállítás: 1960. 05. 08.
Népi és úri viseletek Kiskunhalason. Helytörténeti állandó kiállítás: 1960. 09. 04.
Helytörténeti állandó kiállítás: 1961. 10. 29.
Pásztorviselet és pásztor eszköz. Néprajzi állandó kiállítás: 1965. 07. 30.
Udvari kiállítási szín: 1970. 10.
Halas a kiskun mezőváros. Helytörténeti és néprajzi állandó kiállítás: 1979. 05. 20.
Halasi munkásmozgalmi emlékek (Gyűjtemények Háza): 1985. 04. 04.
Sz. Csorba Tibor és Váci György könyvkötőmester kiállítása (Gyűjtemények Háza): 1985. 04. 04.
Válogatás a múzeum kerámiagyűjteményéből (Pince Galéria): 1989. 07. 01.
Thorma János 1848-as képei: 1998. 05. 02.
Magyarországi pénzek. Kiskunhalasi érmek, jelvények: 1998. 09. 04.
Berki Viola kiállítás (Gyűjtemények Háza): 1999. 01. 22.
Időszaki kiállítások
1954
Helyi képzőművészkör kiállítása: 1954. 01. 10.
Gyarmati népek élete. Néprajzi vándorkiállítás: 1954. 01. 10.
Rovar kártevők. Vándorkiállítás: 1954. 08. 03.
1955
A halasi táj képekben. Pálnagy Zsigmond festményei: 1955. 11. 13.
1956
Meseillusztrációs kiállítás: 1956. 06. 23.
Halasi csipke kiállítás: 1956. 08. 05.
Tóth Béla kiállítása: 1956. 09. 02.
Goór Imre kiállítás: 1956. 10. 06.
1957
Bútor és berendezés. Néprajzi kiállítás: 1957. 03. 01.
Vincze András kiállítása: 1957. 06. 09.
Megyei ellenforradalmi vándorkiállítás: 1957. 10. 20.
Diószegi Balázs kiállítás: 1957. 11. 09.
1959
Kékfestő mesterség. Kékfestő kelme kiállítás: 1959. 02. 14.
Nagyapáink olvasmányai 1959. 04. 04.
1960
A magyar nép a szocializmus útján 1945-1960: 1960. 04. 03.
Sárdi Brutus festőművész kiállítása: 1960. 04. 22.
Megyessy Ferenc szobrai és rajzai: 1960. 07. 17.
Népi és úri viseletek Kiskunhalason: 1960. 08. 04.
Festészetünk legszebb alkotásai reprodukciókon: 1960. 08. 04.
Irodalmi kiállítás: 1960. 09.
Alföldi tájak. Bozsó János festményei: 1960. 10. 16.
1961
Képes levelezőlap története: 1961. 01. 15.
Stepanek Ernő emlékkiállítás: 1961. 01. 29.
Halas irodalmi emlékei: 1961. 03. 19.
Lehel kürtje: 1961. 04. 12.
Bélyegkiállítás: 1961. 04. 30.
Halasi képzőművészkör kiállítása: 1961. 05. 28.
Kling György festőművész kiállítása: 1961. 07. 02.
Halasi csipke országos vándorkiállítás: 1961. 10. 29.
1962
Képek a rovar ábrázolás történetéből: 1962. 02. 11.
Molnár József festőművész kiállítása: 1962. 03. 25.
Diószegi Balázs festőművész kiállítása: 1962. 05. 06.
Sugár Kata fotós emlékkiállítás: 1962. 10. 07.
Bélyegkiállítás: 1962. 11. 07.
Orosz és szovjet festészet reprodukciókon: 1962. 12. 02.
1963
Pedagógus festőművészek megyei kiállítása: 1963. 04. 04.
Tóth Árpád emlékkiállítása: 1963. 04. 28.
Bíró Lajos festményei: 1963. 05. 12.
Nemzetközi fotók kiállítása: 1963. 05. 25.
Rembrandt 100 rajza: 1963. 06. 19.
Általános iskolai kézimunka-kiállítás: 1963. 08.
Spanyol nép szabadságharca: 1963. 08. 18.
Képek a magyar történelmi festészetből: 1963. 09. 04.
Népi lakberendezési kiállítás: 1963. 12.
1964
Koncz József kiskunhalasi keramikus kiállítása: 1964. 10. 04.
Bélyegkiállítás: 1964. 11. 07.
1965
Ternyák Jenő fotókiállítása: 1965. 04. 18.
Felszabadulás kiállítás: 1965. 05. 30.
Tusrajz és festmény. Diószegi Balázs kiállítása: 1965. 10. 10.
Halasi csipke kiállítás: 1965. 11. 19.
Berki Viola festményei: 1965. 12. 19.
Pásztorviseletek
1966
Petzál József Fotóklub kiállítása: 1966. 02. 27.
Remekművek a Szépművészeti Múzeumban: 1966. 03. 20.
Remekművek a Szépművészeti Múzeumban. Rajzok I.: 1966. 04. 20.
Remekművek a Szépművészeti Múzeumban. Rajzok II.: 1966. 05. 22.
Remekművek a Szépművészeti Múzeumban. Rajzok III.: 1966. 06. 26.
Magyar festészet a XIX. században: 1966. 08. 14.
Magyar festészet a XX. században: 1966. 09. 11.
Elhunyt hajdúböszörményi festőművészek kiállítása: 1966. 10. 16.
Élő hajdúböszörményi festőművészek kiállítása: 1966. 11. 13.
1967
Bács-Kiskun megye népművészete: 1967. 04. 23.
Diószegi Balázs festő és Szebényi Imre szobrász kiállítása: 1967. 07. 16.
Festmények és szobrok. Goór Imre festőművész és Kucs Béla szobrászművész kiállítása: 1967. 09. 17.
A Szovjetunió 50 éve: 1967. 09. 30.
Bélyegkiállítás: 1967. 10. 22.
Festmények és szobrok. Gál Sándor és Marosán László kiállítás: 1967. 11. 06.
Festmények és szobrok. Bozsó János és Búza Barna: 1967. 12. 17.
1968
Holló László festményei: 1968. 03. 17.
Babós Józsefné tanítványainak batik kiállítása: 1968. 07. 09.
Thorma festmények kiállítása: 1968. 09. 22.
Bács-Kiskun megye a két forradalom időszakában: 1968. 10. 06.
Halasi éremgyűjtők kiállítása: 1968. 10. 20.
Őskori sámánizmus: 1968. 10. 30.
1969
Pályaválasztási kiállítás. Mezőgazdasági gépek és termények: 1969. 02. 12.
Közép magyarországi képzőművészek tárlata: 1969. 06. 16.
Mai magyar festészet: 1969. 07. 27.
Weintrager Adolf festményei: 1969. 09. 14.
Városunk negyed százada. Művészi amatőr fotókiállítás: 1969. 10. 19.
1970
Kisiparosok felszabadulási kiállítása: 1970. 03. 08.
Felszabadulási kiállítás (Kucs Béla szobrász, Hock Ferenc festő): 1970. 04. 03.
Horváth József fafaragásai: 1970. 06. 14.
Thorma János centenáriumi kiállítás: 1970. 10. 04.
Diószegi Balázs kamara-kiállítás: 1970.
1971
Vázlatok történeti festészetünkből: 1971.
Grantner Jenő szobrászművész és Metykó Gyula festőművész kiállítása: 1971. 05. 30.
Muraközi János festőművész emlékkiállítása: 1971. 07.
Halasi emlék. Ternyák Jenő fényképkiállítása: 1971. 10. 03.
1972
Népi fafaragók kiállítása: 1972. 06. 25.
Csorba Tibor kiállítás: 1972. 10. 08.
Pannónia Film szakkiállítás: 1972.
1973
Festészetünk a századfordulón. A kecskeméti Katona József Múzeum gyűjteményéből: 1973. 04. 29.
Hock Ferenc festmények: 1973. 08. 05.
Richter Ilona grafikusművész kiállítása: 1973. 10. 07.
1974
A Csipkeház halasi csipkéi: 1974. 05.
1976
Népi fafaragók vándorkiállítás: 1976. 10.
1977
Szíjgyártó mesterek. Id. és ifj. Tóth Abonyi Balázs kiállítása: 1977. 09. 25.
Vérvirág már elég nyílott. Az októberi szocialista forradalom emlékei (Szilády Áron Gimnázium Könyvtára): 1977. 11. 03.
1978
BM. lovasiskola kiállítása: 1978. 04. 29.
Kiskunhalas fotókiállítás. Somfai István fotóművész felvételei: 1978. 09. 17.
KMP 60. évfordulója: 1978. 11. 25.
1979
Diószegi Balász gyűjteményes kiállítás: 1979. 03. 18.
1980
Sükösdi avar kori temető leletanyaga: 1980. 03.
Régészeti kiállítások I. (Paleolitikum): 1980. 10.
1981
Halasi csipke kamara-kiállítás: 1981. 10. 01.
1984
Rakukerámiák. Dr. Balás Tamásné Kőrösi Ibolya kiállítása: 1984. 06. 15.
Halasi szíjgyártómesterek. Tóth Abonyi Balázs és ifj. Tóth Abonyi Balázs kiállítása: 1984. 10. 15.
Bemutatjuk: a csólyosi avar üveg ivókürtöt: 1984. 03.
Bemutatjuk: a béklyót: 1984. 06.
Bemutatjuk: a kelebiai szarmata kori aranyleleteket: 1984. 08.
Bemutatjuk: a mángorlót: 1984. 10.
Bemutatjuk: a zsanai körmeneti keresztet: 1984. 12.
1985
Bodor Miklós grafikus és Budahelyi Tibor szobrász kiállítása: 1985. 04. 15.
Szövőmesterség. Iván Judit kiállítása: 1985. 09. 30.
Bemutatásra kerül az avar kori veretes öv Csólyospálosról: 1985. 05.
Bemutatásra kerül az avar kori reflexíj a csólyosi temetőből: 1985. 08.
Bemutatásra kerülnek az aranyozott ékszerek a csólyosi avar kori temetőből: 1985. 10.
1986
Vass Csaba szobrász kiállítása: 1986. 01. 13.
A kunok régészeti emlékei Magyarországon: 1986. 04. 21.
Fazekasmesterség. Kovács László kiállítása: 1986. 09. 29.
1987
Asztalosmesterség. Tóth László kiállítása: 1987. 03. 16.
Régiséggyűjtemények, múzeumalapítók: 1987. 10. 26.
1989
Válogatás a múzeum kerámiagyűjteményéből (Pince Galéria): 1989. 07. 01.
1990
Halasi arcok: 1990.
1992
Bács-Kiskun megyei képzőművészek kiállítása (Gyűjtemények Háza): 1992. 07. 09.
A képzőművészet vadvirágai. A Naiv Múzeum kiállítása (Gyűjtemények Háza): 1992. 11. 13.
1993
Téli Tárlat. A Kecskeméti Galéria kiállítása (Gyűjtemények Háza): 1993. 02. 08.
H. Boros Ilona, Kalmárné Horóczi Margit, Madarászné Kathy Margit tárlata (Gyűjtemények Háza): 1993. 03. 12.
A Nemzetközi Zománcműhely kiállítása (Gyűjtemények Háza): 993. 05. 14.
Fémember változatok. Lázár Kálmán kiállítása (Gyűjtemények Háza): 1993. 08. 19.
Veránka 93. A veránkai alkotótábor kiállítása (Gyűjtemények Háza): 1993. 09. 17.
1994
Gyermekalkotások. Kiskunhalasi Speciális Szakiskola és a Fogadj el Alapítvány kiállítása (Gyűjtemények Háza): 1994. 04. 29.
Muraközy János emlékkiállítás. A Kecskeméti Képtár kiállítása (Gyűjtemények Háza): 1994. 07. 05.
Kiskunhalas anno... Képek Kiskunhalasról 1880-1940 (Gyűjtemények Háza): 1994. 08. 19.
Naiv művészet Szerbiában (Gyűjtemények Háza): 1994. 11. 11.
1995
Jászkun redemptio emlékkiállítás (Gyűjtemények Háza): 1995. 05. 06.
Halasi művészek (Gyűjtemények Háza): 1995. 06. 26.
Halasi határ. Ternyák Jenő életmű fotókiállítás (Gyűjtemények Háza): 1995. 08. 18.
1996
Berki Viola festőművész kiállítás (Gyűjtemények Háza): 1996. 04. 03.
Kanizsai alkotók kiállítása (Gyűjtemények Háza): 1996. 05. 05.
Fehértó és Halas régen (Tóparti Galéria, Kunfehértó): 1996. 06. 28.
Halasi művészek kiállítás (Gyűjtemények Háza): 1996. 07. 19.
László Gyula: Rajzok a honfoglalókról (Gyűjtemények Háza): 1996. 08. 16.
A kronachi Schreiber család kiállítása (Gyűjtemények Háza): 1996. 09. 13.
1997
Kiskunhalas és testvérvárosai (Gyűjtemények Háza): 1997. 05. 02.
Halasi csipke (Gyűjtemények Háza): 1997. 05. 22.
Tóth Béla festőművész emlékkiállítása (Gyűjtemények Háza): 1997. 06. 06.
Halasi házak, kapuk, ablakok. Műemléki felmérések, Bodor Miklós grafikái, Rébék Benő rajzai (Gyűjtemények Háza): 1997. 07. 11.
Középkori magyar királyok arcképei (Gyűjtemények Háza): 1997. 08. 19.
Németh Zoltán és Rajkai Aranka festményei (Gyűjtemények Háza): 1997. 09. 16.
1998
Kiskunhalas anno (Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy): 1996. 04. 24.
Tóth Károly: Halas, Pécs, New York fotókiállítás (Gyűjtemények Háza): 1998. 05. 02.
A bronzkor évszázadai a Duna-Tisza közén (Pince Galéria): 1998. 06. 12.
Lakatos Vince fotográfiák 1933-1941 (Gyűjtemények Háza): 1998. 08. 20.
Égő arany. Ferincz János és Provics István fényképei (Gyűjtemények Háza): 1998. 09. 04.
1999
1848-49. pénzei és érmei: 1999. 03. 12.
A halasi múzeum 125 éve: 1999. 04. 09.
Új szerzeményeink kiállítás: 1999. 06. 03.
Kiskunhalas és testvérvárosai régi képeslapokon: 1999. 09. 10.
1848-as zászlók. Kozicz János rekonstrukciói: 1999. 10. 06.
Aradi vértanúk emlékezete. Válogatás Steiner Józsefné képeslapgyűjteményéből: 1999. 10. 06.
Halasi klisék (Halaspack Rt. irodaház, Kiskunhalas): 1999. 11. 05.
A muzeológusok munkájának kézzelfogható eredményei a különböző publikációk (könyvek, katalógusok, tanulmányok, cikkek). Az alábbiakban a Thorma János Múzeum munkatársainak legfontosabb könyvei és a múzeum kiadványai szerepelnek.
Nagy Czirok László: Pásztorélet a Kiskunságon. Bp., 1959.;
Száraz és szélmolnárok élete a Kiskunságon. Bp., 1959.;
Budártüzek mellett. Bp., 1963.; Betyárélet a Kiskunságon. Bp., 1965.
Janó Ákos: Mint én, földmíves költő ... Szemelvények Gózon István parasztverselő elbeszélő költeményeiből. Bp., 1959.;
(Szerkesztő): Kiskunhalas. Helytörténeti monográfia. Kiskunhalas, 1965.;
(Solymos Ede társszerzővel): Bács-Kiskun megye népművészete. Kecskemét, 1966.;
Fejezetek a szanki és móricgáti tanyásgazdálkodás múltjából. Kecskemét, 1982.;
(Vorák József társszerzővel) Halasi csipke. Kiskunhalas, 1969.múltjából. Kecskemét, 1982.;
(Vorák József társszerzővel) Halasi csipke. Kiskunhalas, 1969.
Vorák József: (FEKETE Dezső társszerzővel): Nagy Czirok László élete és munkája. Kiskunhalas, 1983.
Wicker Erika: "Halasi múzeum" I. Régiséggyűjtemények, múzeumalapítók a múlt századi Kiskunhalason (1824-1874). Halasi Téka 9. Kiskunhalas, 1989.;
"Halasi múzeum" II. A gimnáziumi érem- és régiségtár története (1874-1949). Halasi Téka 10-11. Kiskunhalas, 1990.
Szakál Aurél: Kiskunhalas anno... Képek Kiskunhalasról 1880-1940. Kiskunhalas, 1994.;
(Szerkesztő): Kiskunhalas. Barangolás Kiskunhalason és környékén. Kiskunhalas, 1994.;
(Szerkesztő): Jászkun redemptio. Emlékkönyv a jászkun redemptio 250. évfordulójára. Kiskunhalas, 1995.;
(László Emőke - PÁSZTOR Emese társszerzőkkel): Halasi csipke. Kiskunhalas, 1996.;
(Szerkesztő): Adatok Kiskunhalas történetéhez. Halasi Téka 18. Kiskunhalas, 1996.
A Thorma János Múzeum könyvei:
1. Halasi művészek. Kiskunhalas, 1996.;
2. MURÁDIN Jenő: Thorma János 1848-as képei. Kiskunhalas, 1998.;
3. Halasi múzeum. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 125. évfordulójára. Kiskunhalas, 1999.
A Thorma János Múzeum füzetei:
1. Gallina Zsolt - Tóth Katalin: A bronzkor évszázadai a Duna-Tisza közén. Kiskunhalas, 1998.;
2. Kozicz János: 1848-as zászlók. Kiskunhalas, 1999.; 3. Halasi klisék. Kiskunhalas, 1999.
A Thorma János Múzeum 125. évfordulójának méltó megünneplésére hosszú ideig készült. A jubileumi rendezvényre 1999. április 9-én került sor. (Napra 125 évvel azután, hogy Szilády Áron vezetésével a Kiskunhalasi Református Egyház megvásárolta a Révész-féle régiséggyűjteményt.) 10 órától előadások hangzottak el, 14 órától kez-dődött az ünnepség. A köszöntők után műkincsek átadására, emléktábla avatására, em-lékérmek átadására, és "A halasi múzeum 125 éve" című kiállítás megnyitására került sor. Az évforduló fényét hivatott még emelni a "Halasi Múzeum. Emlékkönyv" című kötet megjelentetése 1999 végén.múltjából. Kecskemét, 1982.; (VORÁK József társszerzővel) Halasi csipke. Kiskunhalas, 1969.
Egy jelentős ünnep számvetésre és tervezgetésre is ösztönöz. A kiskunhalasi múzeum számvetését a jubileumi ünnepséggel, a múzeumtörténeti írások megjelentetésével és az emlékkönyv egészével valósította meg. Terveinket az alábbiakban vázoljuk, s a kései olvasó majd eldöntheti mennyi valósult meg közülük.múltjából. Kecskemét, 1982.; (VORÁK József társszerzővel) Halasi csipke. Kiskunhalas, 1969.

Minden múzeumnak három fő feladata van: gyűjteni, rendszerezni, bemutatni a múlt emlékeit. A Thorma János Múzeum a hagyományos múzeumi munka igényes, pontos végzését tervezi, de a modern, 21. századi eszközök és módszerek igénybevételét is. Ehez a költségvetési támogatáson kívül további támogatások megszerzésére és a bevételek növelésére van szükség. Konkrét terveink: az állandó-kiállítás felújítása, bővítése régészeti teremmel. A tetőtér beépítése helyhiányunk enyhítésére. A Pince Galéria és a homlokzatok tatarozása. Színvonalas kiállítások létrehozása. Például: Thorma 2000 (Thorma János gyűjte-ményes kiállítás), Üdvözlet Kiskunhalasról (Kiskunhalasi képeslapok 1898-2000 kiál-lítás), Kiskunhalas környékén évfordulókhoz kapcsolódó településtörténeti kiállítások szervezése helyi erők segítségével és hozzájuk kötődő gyűjtő tevékenység folytatása.múltjából. Kecskemét, 1982.; (VORÁK József társszerzővel) Halasi csipke. Kiskunhalas, 1969. Véleményünk szerint szakszerűen működő kis múzeumokra szükség van, mert a helytörténet a haza egész történetének eltéphetetlen része, építőköve.múltjából. Kecskemét, 1982.; (VORÁK József társszerzővel) Halasi csipke. Kiskunhalas, 1969.
Irodalom
Bodor Géza
Vorák József 1915-1984. Cumania 9., Kecskemét, 1986.
Janó Ákos
A kiskunhalasi Thorma János Múzeum története. (Kézirat) Thorma János Múzeum Adat- és Dokumentumtár 3126, 1955
Halasi múzeumi emlékeim. In: Szakál Aurél (szerk.): Halasi múzeum. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 125. évfordulójára. Kiskunhalas, 1999
Janó Ákos (szerk.)
Kiskunhalas. Helytörténeti monográfia. Kiskunhalas, 1965
Ortutay Gyula (főszerk.)
Bárth János. Magyar Néprajzi Lexikon 1. Budapest, 1977
Janó Ákos. Magyar Néprajzi Lexikon 2. Budapest, 1979
Nagy Czirok László. Magyar Néprajzi Lexikon 3. Budapest, 1980
Sztrinkó István
Néprajzi muzeológia Bács-Kiskun megyében. In: Selmeczi Kovács Attila - Szabó László (szerk.): Néprajz a magyar múzeumokban. Budapest-Szolnok, 1989
Szűcs Károly
Kiskunhalas építészeti emlékei. Halasi Téka 15. Kiskunhalas, 1994
Vorák József
Emlékezés Nagy Czirok Lászlóra. Cumania 2., Kecskemét, 1974
Vorák József - Fekete Dezső
Nagy Czirok László élete és munkája. Halasi Füzetek 2., Kiskunhalas, 1983
Wicker Erika
Bodor Géza (1947-1999) In: Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998. Baja, 1999
Halasi múzeum II. Halasi Téka 10-11. Kiskunhalas, 1990.

Szakál Aurél

A Thorma János Múzeum 50 éve (1950-1999)

A kiskunhalasi múzeumi gyűjtemény 1874-ben jött létre. A 125. évfordulón leleplezett emléktábla felirata szerint: "Révész György régiséggyűjteményét Szilády Áron lelkész, akadémikus és Gyárfás István egyháztanácsi főgondnok, akadémikus vezetésével megvette a Kiskunhalasi Református Egyház 1874. április 9-én. Ebben az évben a Révész-gyűjtemény és a református líceumi gyűjtemény egyesítésével létrejött a Halasi Múzeum", későbbi közkeletű nevén a gimnáziumi régiségtár. 1935-ben az új Csipkeházban Nagy Czirok László városi tisztviselő a saját gyűjte-ményéből és másoktól szerzett (pl. a régiségtártól kölcsönzött) tárgyakból új kiállítást, ill. gyűjteményt szervezett. A néhány száz tárgyat faliszekrényekben, vitrinekben, rész-ben a termek falán helyezte el a Csipkeház művészi berendezését vezető Latabár Károly iparművész segítségével.

Mind a két múzeum a háborús események következtében csaknem teljesen elpusztult. Nagy Czirok László (Kiskunhalas, 1883 - Kiskunhalas, 1970) néprajzkutató kez-dett hozzá a múzeum újjászervezéséhez. 1949-es nyugdíjazása után tudott teljesen a múzeum ügyeivel foglalkozni. Megszerzett és visszaszerzett sok múzeumba való tárgyat. A gimnázium egy terem átengedésével segítette működését.

1950-ben az egész országban megtörtént a múzeumok államosítása, újjászervezése. Az összes múzeum központi irányítás alá került, és egységes elvek szerint műkö-dött. Újjászületett a kiskunhalasi múzeumügy is. A Múzeumok és Műemlékek Országos Központja kezdetben Sütő József gimnáziumi tanárt bízta meg a múzeum vezetésével, de ő a tanítással járó lekötöttsége miatt maga mellé vette segítségül Nagy Czirok Lászlót. Az 1950-es év egyik legfontosabb eredménye, hogy Nagy Czirok Lászlónak sikerült megvásárolni Molnár K. Ferenc halasi gazdálkodótól 1100 db-ból álló vegyes néprajzi és várostörténeti gyűjteményét.

A Múzeumi Központ 1951. január 1-jén a múzeum vezetésével Nagy Czirok Lászlót bízta meg. A múzeum elnevezésével kapcsolatban azonban kisebb nehézségek adódtak. Nagy Czirok László négy személy nevét javasolta: Révész György, Gyárfás István, Dékáni Árpád, Thorma János. A Városi (állami) Múzeumból létrejött a Révész György Múzeum a Városi Tanács határozata szerint 1951. február 4-én (Révész György Kiskunhalas, 1799?-Kiskunhalas, 1874; a halasi régészeti gyűjtemény megalapozója), majd néhány hónappal később, a Múzeumi Központ felülbíráló döntése alapján, a Thorma János Múzeum 1951. július 1-jén (Thorma János Kiskunhalas, 1870-Nagybánya, 1937; a századforduló jelentős festője, a nagybányai művésztelep alapítója).
Nagy Czirok László jelentős helytörténeti és néprajzi tárgyszerző, adatgyűjtő munkája közben a múzeum költözéseinek sorozatát is megszervezte. 1951 augusztus 21-én a gimnáziumból az Apponyi téri épületbe (korábban Szathmáryné-féle ház, később óvoda a mai Ősök terén) költözött a múzeum, egyetlen terembe és egy kisebb raktárhelyiségbe. A Városi Tanács az év végén kiutalt a Szilády Áron utcában (a református templommal szemközt) egy valamivel nagyobb helyet. A költözésre november 2-án került sor. 1952. január 21-én a Dimitrov tér 10-be (korábban Halász Darabos-féle ház a mai Szentháromság téren), három terembe került a múzeum. 1953 július hónap-ban Papp Ádám tanácselnök segítségének köszönhetően megszületett a döntés a múzeum méltóbb, megfelelőbb és végleges elhelyezésére. A múzeum megkapta az 1887-ben épült Kolozsváry-féle kúriát, a város legnagyobb eklektikus stílusú polgárházát. A múzeumi anyagot 1953. szeptember 21-22-én Nagy Czirok László és a már Halason tartózkodó Janó Ákos az új épület raktáraiba költöztette.
Janó Ákos (Kismarja, 1927 - ) néprajzkutató, muzeológus 1953. október 15-én vette át a múzeum vezetését. Az ekkor már 70 éves Nagy Czirok László muzeológusi minőségben maradt az intézmény szolgálatában. A tatarozási munkák után 1954-ben elkezdődhetett az állandó és időszaki kiállítások sorozata. Az új múzeum épület lehetővé tette a raktárrendezési és nyilvántartási teendők végzését. A gyűjteményi anyag nagy része 1955-ben kapta mai leltári számát. 1960 tavaszára elkészült az épület bővítése, a nagy Thorma festmények - a "Talpra magyar!" és az "Aradi vértanúk" - bemutatására alkalmas képcsarnok.

1960-tól Vorák József is elkezdte muzeológusi tevékenységét. Janó Ákos jelentős gyűjteménygyarapító munkája mellett - elsősorban a gazdálkodás és a kismesterségek tárgyaival fejlesztette tovább a gyűjteményt - óriási néprajzi fényképanyagot készített. Fő kutatási területei: gazdaságtörténet, parasztverselők, halasi csipke (Vorák Józseffel közösen), Szank története és néprajza. Jelentős változást hozott 1962-ben a múzeumok megyei tanácsi kezelésbe adása, a megyei múzeumi szervezetek létrehozása. Ez csökkentette az országos központi irányítás nehézkességét. A Thorma János Múzeum mint tájmúzeum a kiskunhalasi járás múzeumi feladatait kapta meg. Az 1960-as évek elején Janó Ákos vezetésével a múzeum falai között született meg a nagy jelentőségű "Kiskunhalas. Helytörténeti monográfia" című kötet. Janó Ákos 1968. február 15-én Sárospatakra ment - szülőföldje közelébe - múzeumigazgatónak.
Vorák József (Makó, 1915 - Kiskunhalas, 1984) helytörténész, néprajzkutató vette át a múzeum vezetését Janó Ákos távozása után. 1970. március 1-től volt kinevezett múzeumigazgató. A helyismeret, irodalom, művészet és a néprajz - szokás, viselet, mesterségek - témakörökben egyaránt munkálkodott. 1970-ben Thorma János születése centenáriumakor megszervezte a múzeum névadója domborművének (Búza Barna szobrászművész alkotása) elkészítését.
Bárth János (Jánoshalma, 1944- ) néprajzkutató, muzeológus 1968. augusztus 1-től 1970. szeptember 14-ig dolgozott a halasi múzeumban. Biczó Piroska régész, muzeológus 1972. december 15. és 1975. november 31. között dolgozott Kiskunhalason. Ő volt a Thorma János Múzeum első képesített régésze. Bodor Géza (Zenta, 1947 - Kecel, 1999) néprajzkutató, muzeológus 1977. december 15-től elkezdte múzeumi szolgálatát, elsősorban a szőlő- és kertkultúra kérdéseivel foglalkozott. Wicker Erika 1978. július 25-től kezdett múzeumi tevékeny-ségéhez. Vorák József 1979. február 28-án vonult nyugdíjba.
Wicker Erika (Császártöltés, 1955- ) régész, muzeológus 1979. március 1-től megbízott, majd 1980. augusztus 1-től kinevezett múzeumigazgató. Elsősorban a népvándorláskor régészetével és a múzeum történetével foglalkozott. 1979-től kerülnek megrendezésre nyaranta a "Múzeumkerti Esték" műsorsorozatok. Rendszeresek voltak a Múzeumi Hónap (október) tematikus előadásai. 1982-ben megnyílt az átalakított pince. A múzeum életét megnehezítették a raktári költözések és a múzeumra erőltetett határbeli raktárban 1988-1990-ben történt betörések. A Gyűjtemények Háza kiállítótermet 1987-ben, a megfelelőnek mondható raktárbázist 1993-ban kapta meg a múzeum. Az 1980-as években Halász Géza nyugdíjas iskolaigazgató végezte el az Adat- és Dokumentumtár rendszerezését. Bodor Géza 1990. január 15-én megvált a múzeumtól. Szakál Aurél 1991. október 1-jén kezdte múzeumi szolgálatát. Wicker Erika 1995. december 1-től kezdve megyei múzeumigazgató lett.

Szakál Aurél (Kiskunhalas, 1959- ) történész, néprajzkutató, muzeológus 1995. december 1-től megbízott, 1996. október 15-től kinevezett múzeumigazgató. Gallina Zsolt régész, muzeológus 1997. január 1. - 1999. augusztus 9. között tevékenykedett Kiskunhalason. Szakál Aurél a múzeum támogatására megszervezte 1996-ban a Halasi Múzeum Alapítványt, 1998-ban a Múzeumbaráti Kört. Az 1848-as forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából pályázatok és támogatások segítségével restauráltatta Thorma János két hatalmas történelmi festményét és felújította a bemutatásukra szolgáló Thorma Galériát. Ezzel országos jelentőségű múzeumi látványosság létesült Kiskunhalason. A Thorma János Múzeum 1999. május 15-én elnyerte "Az év múzeuma 1998" kitüntető címet.
Egy múzeum jelentőségét leginkább gyűjteményének nagysága, állapota, feldolgozottsága határozza meg. A Thorma János Múzeum tárgyainak és tételeinek száma ma már meghaladja a 70 ezret. A gyűjtemény elsősorban néprajzi és helytörténeti jellegű (9000 db), de régészeti (5000 db), numizmatikai (5000 db), képző- és iparművészeti (1000 db) anyagot is tartalmaz. Jelentős még az Adat- és Dokumentumtár (18000 db), Fotótár (25000 db), Könyvtár (10000 db).
A kiskunhalasi múzeumban a legnagyobb és legjellegzetesebb gyűjtemény a néprajzi. Ezért fontos ezt részletesen bemutatni. A múzeum néprajzi tárgyainak növekedését 1950 és 1999 között mutató ábrán jól látszik, hogy az 1955-ben beleltározott (1950 és 1955 között gyűjtött) 2611 tárgy a teljes néprajzi gyűjtemény nagyon jelentős része. 1956-1960 között kisebb a gyűjtés eredménye, valószínűleg a fokozott iramú rendszerező munka végzése, s egyéb feladatok (pl. a múzeum új termének építése) miatt. 1961-1970 között jelentős a gyarapodás, mert Janó Ákos mellett Nagy Czirok László még gyűjt, Vorák József már gyűjt néprajzi tárgyakat. 1971-1977 között Vorák József magára maradt a néprajzi gyűjtésben, mert Janó Ákos 1968-ban elköltözött Kiskunhalasról, Nagy Czirok László 1970-ben meghalt. 1978-1983 között jelentős a gyűjtemény gyarapodása. 1978-tól Bodor Géza nagy lelkesedéssel kezd munkába. 1984-1999 között kisebbek az eredmények. Ezekben az években a tárgyak megszerzésének lehetősége is csökkent. Az 1980-as évek végén Bodor Géza fél állásban dolgozott, 1988-89-ben raktári betörések, költözések okoztak zavarokat. Szakál Aurél 1991-től főleg a következő raktári költözést, az új raktár berendezését, a néprajzi anyag revízióját, számítógépes feldolgozását tudta elvégezni.
A néprajzi gyűjtemény legnagyobb részét - közel 7000 tárgyat - négy kutató szerezte meg. Nagy Czirok László 18 év alatt (1945-1963) 2065 db, Janó Ákos 15 év alatt (1953-1968) 2158 db, Vorák József 18 év alatt (1960-1978) 1662 db, Bodor Géza 12 év alatt (1978-1990) 1039 db néprajzi tárgyat gyűjtött a halasi múzeumnak. A további 500 tárgyat Égető Melinda (1963-1965, 75 db), Bárth János (1964-1970, 109 db), Szakál Aurél (1991-1999, 211 db) néprajzkutatók és további 11 gyűjtő találta meg. A néprajzi gyűjtemény összetételét 18 tárgycsoport szerint, 5190 tárgy vizsgálata alapján tudjuk bemutatni: Gyűjtögetés, halászat 19; Vadászat 43; Földművelés 409; Állattartás 333; Bútor, házberendezés 138; Háztartás 260; Táplálkozás 415; Játék 30; Hangszer 7; Vallásosság 16; Viselet 143; Mérés 57; Építkezés 64; Háziipar 75; Kézműves ipar 1046; Vessző és gyékény munka 68; Kerámia 1197; Textil 870. Viszonylag nagy a táplálkozással kapcsolatos tárgyak aránya (8%). Természetesen jelentős a gazdálkodás - állattartás, földművelés - aránya (14%). A gyűjtemény legnagyobb részét a kézműves ipar (20%), a kerámia (23%) és a textil (17%) témakör tárgyai adják.
A múzeumi munkában a gyűjtemény gyarapítás és a rendszerezés, feldolgozás után következhet az érdeklődőknek szóló bemutatás, kiállítás vagy publikáció formájában. A kiállítás a múzeum életének leglátványosabb megnyilvánulása. Megkülönböztetünk állandó (hosszú ideig látogatható) kiállítást és időszaki (rövid ideig, néhány hétig, hónapig látogatható) kiállítást. A Thorma János Múzeum kiállítási jegyzékét a múzeumban található dokumentumok (meghívók, plakátok, munkajelentések stb.) alapján állítottuk össze.

Állandó kiállítások

A múzeum első állandó helytörténeti kiállítása: 1954. 06. 27.

Thorma János emlékkiállítás: 1960. 05. 08.
Népi és úri viseletek Kiskunhalason. Helytörténeti állandó kiállítás: 1960. 09. 04.
Helytörténeti állandó kiállítás: 1961. 10. 29.
Pásztorviselet és pásztor eszköz. Néprajzi állandó kiállítás: 1965. 07. 30.
Udvari kiállítási szín: 1970. 10.
Halas a kiskun mezőváros. Helytörténeti és néprajzi állandó kiállítás: 1979. 05. 20.
Halasi munkásmozgalmi emlékek (Gyűjtemények Háza): 1985. 04. 04.
Sz. Csorba Tibor és Váci György könyvkötőmester kiállítása (Gyűjtemények Háza): 1985. 04. 04.
Válogatás a múzeum kerámiagyűjteményéből (Pince Galéria): 1989. 07. 01.
Thorma János 1848-as képei: 1998. 05. 02.
Magyarországi pénzek. Kiskunhalasi érmek, jelvények: 1998. 09. 04.
Berki Viola kiállítás (Gyűjtemények Háza): 1999. 01. 22.
Időszaki kiállítások
1954
Helyi képzőművészkör kiállítása: 1954. 01. 10.
Gyarmati népek élete. Néprajzi vándorkiállítás: 1954. 01. 10.
Rovar kártevők. Vándorkiállítás: 1954. 08. 03.
1955
A halasi táj képekben. Pálnagy Zsigmond festményei: 1955. 11. 13.
1956
Meseillusztrációs kiállítás: 1956. 06. 23.
Halasi csipke kiállítás: 1956. 08. 05.
Tóth Béla kiállítása: 1956. 09. 02.
Goór Imre kiállítás: 1956. 10. 06.
1957
Bútor és berendezés. Néprajzi kiállítás: 1957. 03. 01.
Vincze András kiállítása: 1957. 06. 09.
Megyei ellenforradalmi vándorkiállítás: 1957. 10. 20.
Diószegi Balázs kiállítás: 1957. 11. 09.
1959
Kékfestő mesterség. Kékfestő kelme kiállítás: 1959. 02. 14.
Nagyapáink olvasmányai 1959. 04. 04.
1960
A magyar nép a szocializmus útján 1945-1960: 1960. 04. 03.
Sárdi Brutus festőművész kiállítása: 1960. 04. 22.
Megyessy Ferenc szobrai és rajzai: 1960. 07. 17.
Népi és úri viseletek Kiskunhalason: 1960. 08. 04.
Festészetünk legszebb alkotásai reprodukciókon: 1960. 08. 04.
Irodalmi kiállítás: 1960. 09.
Alföldi tájak. Bozsó János festményei: 1960. 10. 16.
1961
Képes levelezőlap története: 1961. 01. 15.
Stepanek Ernő emlékkiállítás: 1961. 01. 29.
Halas irodalmi emlékei: 1961. 03. 19.
Lehel kürtje: 1961. 04. 12.
Bélyegkiállítás: 1961. 04. 30.
Halasi képzőművészkör kiállítása: 1961. 05. 28.
Kling György festőművész kiállítása: 1961. 07. 02.
Halasi csipke országos vándorkiállítás: 1961. 10. 29.
1962
Képek a rovar ábrázolás történetéből: 1962. 02. 11.
Molnár József festőművész kiállítása: 1962. 03. 25.
Diószegi Balázs festőművész kiállítása: 1962. 05. 06.
Sugár Kata fotós emlékkiállítás: 1962. 10. 07.
Bélyegkiállítás: 1962. 11. 07.
Orosz és szovjet festészet reprodukciókon: 1962. 12. 02.
1963
Pedagógus festőművészek megyei kiállítása: 1963. 04. 04.
Tóth Árpád emlékkiállítása: 1963. 04. 28.
Bíró Lajos festményei: 1963. 05. 12.
Nemzetközi fotók kiállítása: 1963. 05. 25.
Rembrandt 100 rajza: 1963. 06. 19.
Általános iskolai kézimunka-kiállítás: 1963. 08.
Spanyol nép szabadságharca: 1963. 08. 18.
Képek a magyar történelmi festészetből: 1963. 09. 04.
Népi lakberendezési kiállítás: 1963. 12.
1964
Koncz József kiskunhalasi keramikus kiállítása: 1964. 10. 04.
Bélyegkiállítás: 1964. 11. 07.
1965
Ternyák Jenő fotókiállítása: 1965. 04. 18.
Felszabadulás kiállítás: 1965. 05. 30.
Tusrajz és festmény. Diószegi Balázs kiállítása: 1965. 10. 10.
Halasi csipke kiállítás: 1965. 11. 19.
Berki Viola festményei: 1965. 12. 19.
Pásztorviseletek
1966
Petzál József Fotóklub kiállítása: 1966. 02. 27.
Remekművek a Szépművészeti Múzeumban: 1966. 03. 20.
Remekművek a Szépművészeti Múzeumban. Rajzok I.: 1966. 04. 20.
Remekművek a Szépművészeti Múzeumban. Rajzok II.: 1966. 05. 22.
Remekművek a Szépművészeti Múzeumban. Rajzok III.: 1966. 06. 26.
Magyar festészet a XIX. században: 1966. 08. 14.
Magyar festészet a XX. században: 1966. 09. 11.
Elhunyt hajdúböszörményi festőművészek kiállítása: 1966. 10. 16.
Élő hajdúböszörményi festőművészek kiállítása: 1966. 11. 13.
1967
Bács-Kiskun megye népművészete: 1967. 04. 23.
Diószegi Balázs festő és Szebényi Imre szobrász kiállítása: 1967. 07. 16.
Festmények és szobrok. Goór Imre festőművész és Kucs Béla szobrászművész kiállítása: 1967. 09. 17.
A Szovjetunió 50 éve: 1967. 09. 30.
Bélyegkiállítás: 1967. 10. 22.
Festmények és szobrok. Gál Sándor és Marosán László kiállítás: 1967. 11. 06.
Festmények és szobrok. Bozsó János és Búza Barna: 1967. 12. 17.
1968
Holló László festményei: 1968. 03. 17.
Babós Józsefné tanítványainak batik kiállítása: 1968. 07. 09.
Thorma festmények kiállítása: 1968. 09. 22.
Bács-Kiskun megye a két forradalom időszakában: 1968. 10. 06.
Halasi éremgyűjtők kiállítása: 1968. 10. 20.
Őskori sámánizmus: 1968. 10. 30.
1969
Pályaválasztási kiállítás. Mezőgazdasági gépek és termények: 1969. 02. 12.
Közép magyarországi képzőművészek tárlata: 1969. 06. 16.
Mai magyar festészet: 1969. 07. 27.
Weintrager Adolf festményei: 1969. 09. 14.
Városunk negyed százada. Művészi amatőr fotókiállítás: 1969. 10. 19.
1970
Kisiparosok felszabadulási kiállítása: 1970. 03. 08.
Felszabadulási kiállítás (Kucs Béla szobrász, Hock Ferenc festő): 1970. 04. 03.
Horváth József fafaragásai: 1970. 06. 14.
Thorma János centenáriumi kiállítás: 1970. 10. 04.
Diószegi Balázs kamara-kiállítás: 1970.
1971
Vázlatok történeti festészetünkből: 1971.
Grantner Jenő szobrászművész és Metykó Gyula festőművész kiállítása: 1971. 05. 30.
Muraközi János festőművész emlékkiállítása: 1971. 07.
Halasi emlék. Ternyák Jenő fényképkiállítása: 1971. 10. 03.
1972
Népi fafaragók kiállítása: 1972. 06. 25.
Csorba Tibor kiállítás: 1972. 10. 08.
Pannónia Film szakkiállítás: 1972.
1973
Festészetünk a századfordulón. A kecskeméti Katona József Múzeum gyűjteményéből: 1973. 04. 29.
Hock Ferenc festmények: 1973. 08. 05.
Richter Ilona grafikusművész kiállítása: 1973. 10. 07.
1974
A Csipkeház halasi csipkéi: 1974. 05.
1976
Népi fafaragók vándorkiállítás: 1976. 10.
1977
Szíjgyártó mesterek. Id. és ifj. Tóth Abonyi Balázs kiállítása: 1977. 09. 25.
Vérvirág már elég nyílott. Az októberi szocialista forradalom emlékei (Szilády Áron Gimnázium Könyvtára): 1977. 11. 03.
1978
BM. lovasiskola kiállítása: 1978. 04. 29.
Kiskunhalas fotókiállítás. Somfai István fotóművész felvételei: 1978. 09. 17.
KMP 60. évfordulója: 1978. 11. 25.
1979
Diószegi Balász gyűjteményes kiállítás: 1979. 03. 18.
1980
Sükösdi avar kori temető leletanyaga: 1980. 03.
Régészeti kiállítások I. (Paleolitikum): 1980. 10.
1981
Halasi csipke kamara-kiállítás: 1981. 10. 01.
1984
Rakukerámiák. Dr. Balás Tamásné Kőrösi Ibolya kiállítása: 1984. 06. 15.
Halasi szíjgyártómesterek. Tóth Abonyi Balázs és ifj. Tóth Abonyi Balázs kiállítása: 1984. 10. 15.
Bemutatjuk: a csólyosi avar üveg ivókürtöt: 1984. 03.
Bemutatjuk: a béklyót: 1984. 06.
Bemutatjuk: a kelebiai szarmata kori aranyleleteket: 1984. 08.
Bemutatjuk: a mángorlót: 1984. 10.
Bemutatjuk: a zsanai körmeneti keresztet: 1984. 12.
1985
Bodor Miklós grafikus és Budahelyi Tibor szobrász kiállítása: 1985. 04. 15.
Szövőmesterség. Iván Judit kiállítása: 1985. 09. 30.
Bemutatásra kerül az avar kori veretes öv Csólyospálosról: 1985. 05.
Bemutatásra kerül az avar kori reflexíj a csólyosi temetőből: 1985. 08.
Bemutatásra kerülnek az aranyozott ékszerek a csólyosi avar kori temetőből: 1985. 10.
1986
Vass Csaba szobrász kiállítása: 1986. 01. 13.
A kunok régészeti emlékei Magyarországon: 1986. 04. 21.
Fazekasmesterség. Kovács László kiállítása: 1986. 09. 29.
1987
Asztalosmesterség. Tóth László kiállítása: 1987. 03. 16.
Régiséggyűjtemények, múzeumalapítók: 1987. 10. 26.
1989
Válogatás a múzeum kerámiagyűjteményéből (Pince Galéria): 1989. 07. 01.
1990
Halasi arcok: 1990.
1992
Bács-Kiskun megyei képzőművészek kiállítása (Gyűjtemények Háza): 1992. 07. 09.
A képzőművészet vadvirágai. A Naiv Múzeum kiállítása (Gyűjtemények Háza): 1992. 11. 13.
1993
Téli Tárlat. A Kecskeméti Galéria kiállítása (Gyűjtemények Háza): 1993. 02. 08.
H. Boros Ilona, Kalmárné Horóczi Margit, Madarászné Kathy Margit tárlata (Gyűjtemények Háza): 1993. 03. 12.
A Nemzetközi Zománcműhely kiállítása (Gyűjtemények Háza): 993. 05. 14.
Fémember változatok. Lázár Kálmán kiállítása (Gyűjtemények Háza): 1993. 08. 19.
Veránka 93. A veránkai alkotótábor kiállítása (Gyűjtemények Háza): 1993. 09. 17.
1994
Gyermekalkotások. Kiskunhalasi Speciális Szakiskola és a Fogadj el Alapítvány kiállítása (Gyűjtemények Háza): 1994. 04. 29.
Muraközy János emlékkiállítás. A Kecskeméti Képtár kiállítása (Gyűjtemények Háza): 1994. 07. 05.
Kiskunhalas anno... Képek Kiskunhalasról 1880-1940 (Gyűjtemények Háza): 1994. 08. 19.
Naiv művészet Szerbiában (Gyűjtemények Háza): 1994. 11. 11.
1995
Jászkun redemptio emlékkiállítás (Gyűjtemények Háza): 1995. 05. 06.
Halasi művészek (Gyűjtemények Háza): 1995. 06. 26.
Halasi határ. Ternyák Jenő életmű fotókiállítás (Gyűjtemények Háza): 1995. 08. 18.
1996
Berki Viola festőművész kiállítás (Gyűjtemények Háza): 1996. 04. 03.
Kanizsai alkotók kiállítása (Gyűjtemények Háza): 1996. 05. 05.
Fehértó és Halas régen (Tóparti Galéria, Kunfehértó): 1996. 06. 28.
Halasi művészek kiállítás (Gyűjtemények Háza): 1996. 07. 19.
László Gyula: Rajzok a honfoglalókról (Gyűjtemények Háza): 1996. 08. 16.
A kronachi Schreiber család kiállítása (Gyűjtemények Háza): 1996. 09. 13.
1997
Kiskunhalas és testvérvárosai (Gyűjtemények Háza): 1997. 05. 02.
Halasi csipke (Gyűjtemények Háza): 1997. 05. 22.
Tóth Béla festőművész emlékkiállítása (Gyűjtemények Háza): 1997. 06. 06.
Halasi házak, kapuk, ablakok. Műemléki felmérések, Bodor Miklós grafikái, Rébék Benő rajzai (Gyűjtemények Háza): 1997. 07. 11.
Középkori magyar királyok arcképei (Gyűjtemények Háza): 1997. 08. 19.
Németh Zoltán és Rajkai Aranka festményei (Gyűjtemények Háza): 1997. 09. 16.
1998
Kiskunhalas anno (Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy): 1996. 04. 24.
Tóth Károly: Halas, Pécs, New York fotókiállítás (Gyűjtemények Háza): 1998. 05. 02.
A bronzkor évszázadai a Duna-Tisza közén (Pince Galéria): 1998. 06. 12.
Lakatos Vince fotográfiák 1933-1941 (Gyűjtemények Háza): 1998. 08. 20.
Égő arany. Ferincz János és Provics István fényképei (Gyűjtemények Háza): 1998. 09. 04.
1999
1848-49. pénzei és érmei: 1999. 03. 12.
A halasi múzeum 125 éve: 1999. 04. 09.
Új szerzeményeink kiállítás: 1999. 06. 03.
Kiskunhalas és testvérvárosai régi képeslapokon: 1999. 09. 10.
1848-as zászlók. Kozicz János rekonstrukciói: 1999. 10. 06.
Aradi vértanúk emlékezete. Válogatás Steiner Józsefné képeslapgyűjteményéből: 1999. 10. 06.
Halasi klisék (Halaspack Rt. irodaház, Kiskunhalas): 1999. 11. 05.
A muzeológusok munkájának kézzelfogható eredményei a különböző publikációk (könyvek, katalógusok, tanulmányok, cikkek). Az alábbiakban a Thorma János Múzeum munkatársainak legfontosabb könyvei és a múzeum kiadványai szerepelnek.
Nagy Czirok László: Pásztorélet a Kiskunságon. Bp., 1959.;
Száraz és szélmolnárok élete a Kiskunságon. Bp., 1959.;
Budártüzek mellett. Bp., 1963.; Betyárélet a Kiskunságon. Bp., 1965.
Janó Ákos: Mint én, földmíves költő ... Szemelvények Gózon István parasztverselő elbeszélő költeményeiből. Bp., 1959.;
(Szerkesztő): Kiskunhalas. Helytörténeti monográfia. Kiskunhalas, 1965.;
(Solymos Ede társszerzővel): Bács-Kiskun megye népművészete. Kecskemét, 1966.;
Fejezetek a szanki és móricgáti tanyásgazdálkodás múltjából. Kecskemét, 1982.;
(Vorák József társszerzővel) Halasi csipke. Kiskunhalas, 1969.múltjából. Kecskemét, 1982.;
(Vorák József társszerzővel) Halasi csipke. Kiskunhalas, 1969.
Vorák József: (FEKETE Dezső társszerzővel): Nagy Czirok László élete és munkája. Kiskunhalas, 1983.
Wicker Erika: "Halasi múzeum" I. Régiséggyűjtemények, múzeumalapítók a múlt századi Kiskunhalason (1824-1874). Halasi Téka 9. Kiskunhalas, 1989.;
"Halasi múzeum" II. A gimnáziumi érem- és régiségtár története (1874-1949). Halasi Téka 10-11. Kiskunhalas, 1990.
Szakál Aurél: Kiskunhalas anno... Képek Kiskunhalasról 1880-1940. Kiskunhalas, 1994.;
(Szerkesztő): Kiskunhalas. Barangolás Kiskunhalason és környékén. Kiskunhalas, 1994.;
(Szerkesztő): Jászkun redemptio. Emlékkönyv a jászkun redemptio 250. évfordulójára. Kiskunhalas, 1995.;
(László Emőke - PÁSZTOR Emese társszerzőkkel): Halasi csipke. Kiskunhalas, 1996.;
(Szerkesztő): Adatok Kiskunhalas történetéhez. Halasi Téka 18. Kiskunhalas, 1996.
A Thorma János Múzeum könyvei:
1. Halasi művészek. Kiskunhalas, 1996.;
2. MURÁDIN Jenő: Thorma János 1848-as képei. Kiskunhalas, 1998.;
3. Halasi múzeum. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 125. évfordulójára. Kiskunhalas, 1999.
A Thorma János Múzeum füzetei:
1. Gallina Zsolt - Tóth Katalin: A bronzkor évszázadai a Duna-Tisza közén. Kiskunhalas, 1998.;
2. Kozicz János: 1848-as zászlók. Kiskunhalas, 1999.; 3. Halasi klisék. Kiskunhalas, 1999.
A Thorma János Múzeum 125. évfordulójának méltó megünneplésére hosszú ideig készült. A jubileumi rendezvényre 1999. április 9-én került sor. (Napra 125 évvel azután, hogy Szilády Áron vezetésével a Kiskunhalasi Református Egyház megvásárolta a Révész-féle régiséggyűjteményt.) 10 órától előadások hangzottak el, 14 órától kez-dődött az ünnepség. A köszöntők után műkincsek átadására, emléktábla avatására, em-lékérmek átadására, és "A halasi múzeum 125 éve" című kiállítás megnyitására került sor. Az évforduló fényét hivatott még emelni a "Halasi Múzeum. Emlékkönyv" című kötet megjelentetése 1999 végén.múltjából. Kecskemét, 1982.; (VORÁK József társszerzővel) Halasi csipke. Kiskunhalas, 1969.
Egy jelentős ünnep számvetésre és tervezgetésre is ösztönöz. A kiskunhalasi múzeum számvetését a jubileumi ünnepséggel, a múzeumtörténeti írások megjelentetésével és az emlékkönyv egészével valósította meg. Terveinket az alábbiakban vázoljuk, s a kései olvasó majd eldöntheti mennyi valósult meg közülük.múltjából. Kecskemét, 1982.; (VORÁK József társszerzővel) Halasi csipke. Kiskunhalas, 1969.

Minden múzeumnak három fő feladata van: gyűjteni, rendszerezni, bemutatni a múlt emlékeit. A Thorma János Múzeum a hagyományos múzeumi munka igényes, pontos végzését tervezi, de a modern, 21. századi eszközök és módszerek igénybevételét is. Ehez a költségvetési támogatáson kívül további támogatások megszerzésére és a bevételek növelésére van szükség. Konkrét terveink: az állandó-kiállítás felújítása, bővítése régészeti teremmel. A tetőtér beépítése helyhiányunk enyhítésére. A Pince Galéria és a homlokzatok tatarozása. Színvonalas kiállítások létrehozása. Például: Thorma 2000 (Thorma János gyűjte-ményes kiállítás), Üdvözlet Kiskunhalasról (Kiskunhalasi képeslapok 1898-2000 kiál-lítás), Kiskunhalas környékén évfordulókhoz kapcsolódó településtörténeti kiállítások szervezése helyi erők segítségével és hozzájuk kötődő gyűjtő tevékenység folytatása.múltjából. Kecskemét, 1982.; (VORÁK József társszerzővel) Halasi csipke. Kiskunhalas, 1969. Véleményünk szerint szakszerűen működő kis múzeumokra szükség van, mert a helytörténet a haza egész történetének eltéphetetlen része, építőköve.múltjából. Kecskemét, 1982.; (VORÁK József társszerzővel) Halasi csipke. Kiskunhalas, 1969.
Irodalom
Bodor Géza
Vorák József 1915-1984. Cumania 9., Kecskemét, 1986.
Janó Ákos
A kiskunhalasi Thorma János Múzeum története. (Kézirat) Thorma János Múzeum Adat- és Dokumentumtár 3126, 1955
Halasi múzeumi emlékeim. In: Szakál Aurél (szerk.): Halasi múzeum. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 125. évfordulójára. Kiskunhalas, 1999
Janó Ákos (szerk.)
Kiskunhalas. Helytörténeti monográfia. Kiskunhalas, 1965
Ortutay Gyula (főszerk.)
Bárth János. Magyar Néprajzi Lexikon 1. Budapest, 1977
Janó Ákos. Magyar Néprajzi Lexikon 2. Budapest, 1979
Nagy Czirok László. Magyar Néprajzi Lexikon 3. Budapest, 1980
Sztrinkó István
Néprajzi muzeológia Bács-Kiskun megyében. In: Selmeczi Kovács Attila - Szabó László (szerk.): Néprajz a magyar múzeumokban. Budapest-Szolnok, 1989
Szűcs Károly
Kiskunhalas építészeti emlékei. Halasi Téka 15. Kiskunhalas, 1994
Vorák József
Emlékezés Nagy Czirok Lászlóra. Cumania 2., Kecskemét, 1974
Vorák József - Fekete Dezső
Nagy Czirok László élete és munkája. Halasi Füzetek 2., Kiskunhalas, 1983
Wicker Erika
Bodor Géza (1947-1999) In: Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998. Baja, 1999
Halasi múzeum II. Halasi Téka 10-11. Kiskunhalas, 1990.

Szakál Aurél

Múzeum történet

Ismerje meg Ön is Kiskunhalas magával ragadó történetét, a kezdetektől napjainkig!

Az öt kötetből álló sorozat megvásárolható a Thorma János Múzeumban, továbbá már ingyenesen, elektronikus formátumban is elérhető.

A kötetek letöltése

Thorma János Múzeum

6400 Kiskunhalas, Köztársaság utca 2.
Telefon: +36-77/422-864
E-mail: info@thormajanosmuzeum.hu

Nyitva tartás:

keddtől vasárnapig: 9 - 17 óráig


Bővebb információk

Látogasson meg bennünket és tekintse meg Ön is Magyarország legnagyobb nagybányai művészeti kiállítását!

A szemet gyönyörködtető élmények mellett három nyelven hangos tárlatvezetés és a kisebbeket interaktív játékok is várják múzeumunkban.

Érdekel, szeretnék többet megtudni!