A kiskunhalasi múzeumi gyűjtemény a református egyház által 1874-ben alapított gimnáziumi régiség-tárból jött létre. 1944-1945-ben súlyos háborús veszteség érte: 13261 tárgyból 287 maradt.

1950-ben állami kezelésbe került és fölvette a halasi születésű festő, Thorma János (1870-1937) nevét. Épülete egy 1887-ből származó polgárház, az ún. Kolozsvári-Kiss ház.

A múzeum tárgyainak és tételeinek száma ma már meghaladja a 100 ezret. A gyűjtemény elsősorban néprajzi (7500 db) és helytörténeti jellegű (6500 db), de régészeti (19000 db), numizmatikai (7000 db), valamint képző- és iparművészeti anyagot (1900 db) is tartalmaz. Jelentős még a Dokumentumtár (25000 db), a Fotótár (25000 db) és a Könyvtár (12000 db).

Legértékesebb emlékei: a csólyospálosi avar üveg ivókürt, a balotai honfoglalás kori sírlelet, az 1784-es kiskunhalasi céhlevél és városábrázolás, továbbá Thorma János "Talpra magyar!" című festménye.

A kiskunhalasi múzeumi gyűjtemény a református egyház által 1874-ben alapított gimnáziumi régiség-tárból jött létre. 1944-1945-ben súlyos háborús veszteség érte: 13261 tárgyból 287 maradt.

1950-ben állami kezelésbe került és fölvette a halasi születésű festő, Thorma János (1870-1937) nevét. Épülete egy 1887-ből származó polgárház, az ún. Kolozsvári-Kiss ház.

A múzeum tárgyainak és tételeinek száma ma már meghaladja a 100 ezret. A gyűjtemény elsősorban néprajzi (7500 db) és helytörténeti jellegű (6500 db), de régészeti (19000 db), numizmatikai (7000 db), valamint képző- és iparművészeti anyagot (1900 db) is tartalmaz. Jelentős még a Dokumentumtár (25000 db), a Fotótár (25000 db) és a Könyvtár (12000 db).

Legértékesebb emlékei: a csólyospálosi avar üveg ivókürt, a balotai honfoglalás kori sírlelet, az 1784-es kiskunhalasi céhlevél és városábrázolás, továbbá Thorma János "Talpra magyar!" című festménye.