A halasi lyceum érem- és régiségtára 186(?) - 1874

"A szép haladásnak indult helybeli ref. gymnasium múzeumának érdekes kis régiséggyűjteménye van..."

Egy hónappal a Révész-féle levél közlése előtt az Archaeológiai Értesítő 1869-es egyik száma közli azt a tudósítást, mely a helyi református lyceum régiségtáráról ad hírt. Ekkor a gyűjteményben az "őskori agyagmivesség példányai" és "középkori tárgyak" mellett elsősorban az érmék, római pénzek, Árpád-házi és középkori királyok veretei képviseltették magukat nagy számban.

A lyceumi érem- és régiségtár keletkezésének idejéről nincs információnk. A gyűjtés a század közepe táján kezdődhetett, hiszen az 1871-ben induló Lyceumi Értesítőben olvasható első pontos adatunk szerint a régiségtár akkor már 1093 érem és 175 egyéb régiséget tartalmazott.

Az iskolai tanszertár, s benne a régiségtár elhelyezésére az 1860-as évek közepétől "az iskola épület észak-keleti sarok-terme jelöltetett ki; díszes és célszerű állványok építtettek." A gyűjtemények növekedésével 1872-ben egy újabb szomszédos helyiséggel bővült a tanszertár.

A régiségtár bizonnyal a nagyközönség számára is nyitva állt, hiszen 1869-ben így kesereg a tudósító: "Egyébiránt nagyon sajnálni való, hogy ezen edények, melyek bármelyik országos gyűjteménynek is díszéül szolgálnának, kis városunk múzeumában nem részesülnek a látogatók részéről a megérdemlett figyelemben."

Ha látogatók nem is ostromolták a régiségtárat, a Lyceumi Értesítő éves adatai alapján azért növekedett az adományozott tárgyak száma. Az 1872/73-ban számolt 1449 érem és 356 régiség egy év alatt 91 érmével és 16 egyéb régiséggel gyarapodott. Igazi, méltán állíthatjuk: országos jelentőségét azonban 1874-ben érte el, amikor egyesítették Révész György régiséggyűjteményével.

Wicker Erika